Egy zsák krumpli

Egy bibliaiskolai tanító a meg nem bocsátás
nagy áráról tanította a hallgatóit. Megkérte őket,
hogy a következő órára hozzanak egy zsák krumplit.
Azután végig kellett gondolniuk, hogy életük
során kiknek nem tudtak eddig megbocsátani.
Ezeknek a személyeknek
a nevét mindenkinek
rá kellett írnia
egy-egy krumplira,
és azt összeszedve
a saját táskájukba
kellett helyezniük.
Attól a pillanattól
kezd ve bá rhov á
mentek, egy teljes
hónapig hurcolniuk
kellett magukkal a krumplikat. Micsoda nyűg!
Miután már egy jó ideje cipelték a krumplikat, a
hallgatók kezdtek rájönni a következőkre:
1. milyen fölösleges terhet cipelnek,
2. mennyi energiát emésztett fel a krumplikra
való odafigyelés,
3. végül, ahogy a krumplik rothadni és bűzleni
kezdtek, minden diák belátta, hogy a legokosabb
dolog volna megszabadulni tőlük.
A megoldás és a tanulság:
„Viseljétek el egymást, és bocsássatok
meg egymásnak, ha
valakinek panasza volna valaki
ellen: ahogyan az Úr is megbocsátott
nektek, úgy tegyetek ti is”
(Kol 3,13).
A megbocsátás ajándékát
nemcsak másoknak adhatod,
hanem magadnak is: hiszen
valahányszor neheztelsz valakire,
nincs békességed. Ha úgy
gondolod, ez rád is vonatkozik,
akkor javaslom, hogy még
ma szabadulj meg a meg nem
bocsátás nehéz és bomlasztó
terhétől!
B. Gass nyomán