A régi könyvekben olvasni lehet arról a lányról, aki azok között az asszonyok között volt, akik Jézust a Kálváriára kísérték. Félénk, csendes, visszafogott lány volt. A Feltámadást teljes bizonyossággal, rögtön elfogadta, nem kellett látnia Jézust, sem bizonyítani nem kellett neki semmit. Rögtön elhitte. És olyan merészséggel, amelynek azelőtt sohasem volt a birtokában, zarándokolni kezdett, hogy Jézus szavait hirdesse. Nem félt többé. Prédikált a városokban és a falvakban. Egy nap odament hozzá egy ember; akit mélységesen meghatott a tanúságtétele, és azt kérdezte tőle:
- Mondd, mi a bátorságod titka?
- Az alázat. Így tanította a MesterAz ember elgondolkodott, majd azt kérdezte:
- És mire jó az alázat?
- Arra, hogy legelőször azt mondd: Szeretlek.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése